MAGYAR TULAJDON!
Adatokkal, melyeket a multinacionális tőke kezében lévő média elhallgat!

Keresés a honlapon

MENÜ

Szavazás




BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó

Gyűlöletkampány

 

Szerző: Elek Attila, Független SZABAD EURÓPA, www.szabadeuropa.com 2013.01.15.

Segítse munkánkat, fizessen elő a SZABAD EURÓPÁRA. Előfizetési feltételek itt!

Mai írásunkban egy olyan szóval fogunk foglalkozni, ami manapság meghatározza a közbeszédet. Pontosabban nem is a szóval foglalkozunk, hanem annak jelentésével, és az a mögött zajló folyamatokkal. Ahhoz, hogy mindezt megtegyük, természetesen szükségünk van a szó pontos jelentésének ismeretére. Ez a szó: a gyűlölet. Az apropót az adta, hogy Selmeczi Gabriella Fidesz szóvivő kiállt a kamerák elé, és teleharsogta az országot, hogy a másik oldal (a fene tudja, hogy kik azok) gyűlölet kampányt indít az országban. Magam nagyon meglepődtem ezen a Fideszes állításon, hiszen a mostani - már elnézést - töketlen ellenzéket gyűlölet kampánnyal vádolni, enyhén szólva is furcsa, mert akkor minek nevezzük a Fidesz által ellenzékben tanúsított magatartást.

Nosza rajta, előkaptam a szótárt és gyorsan utánanéztem a gyűlölet szó jelentésének, mivel kíváncsi voltam, hogy PONTOSAN mit is jelent. A gyűlölet egyszerű undort és utálatot, valamint ellenszenved fejez ki, de több ezeknél. A gyűlölet olyan érzést takar a magyar nyelvben, amely magában foglalja a gyűlölt dolog, személy, magatartási forma elleni ártó szándékú tettet vagy az arra való készséget. Úgy is mondhatnánk, ha valaki gyűlöl valamit vagy valakit, az olyan indulatot jelent, amely a gyűlölt dolog elleni bántó cselekedetre is indíthatja önmagát vagy másokat. Fontos tisztázni azt is, hogy valaminek az ellenzése (nem gyűlölése) egy sokkal enyhébb fogalom, mely jelenthet valamivel vagy valakivel szembeni tiltakozást, ellenállást, elutasítást, megtagadást, de nem tartalmaz tettlegességet vagy bántást.

Orbán előre menekült a 2002-es vereség után. Megalakultak a polgári körök. Honnan jött az ötlet? Csak a "sikeres" történelmi példát másolta. Feladatuk, hogy azonnal mozduljanak, ha kell!

Tehát a Fidesz szerint jön a gyűlölet kampány. A kérdés csak az, hogy vajon minek nevezhetjük akkor a Fidesz ellenzékben tett tiltakozásait. Véleményem szerint a mostani ellenzék gyermeteg módon mindössze a Fidesz cselekedeteit ellopva próbál meg tiltakozó eszközöket találni. Mivel azonban gyenge és nem egységes, ezért csak halvány utánzását tudja végrehajtani a Fidesz elmúlt nyolc évének.

A teljesség igénye nélkül vegyük sorba a 2002-től 2010-ig tartó ellenzéki történéseket. A 2002-es választásokat elvesztő Fidesz, élén Orbán Viktorral teljesen megzavarodott. A hatalmát elvesztő Orbán lelkileg összetört és ijedten tapasztalta, hogy akár nem csak az ország, de a párt vezetését is elvesztheti. A kétségtelenül meglevő zsenialitása abban mutatkozik meg főleg, hogy a vesztes helyzetekből hogyan tud kibújni. 2002-ben felütötte a bolsevik kézikönyvet, és az ottani eszközöket alkalmazza azóta is. Első lépésként megalakította a szovjeteket (tanácsok), amit hazánkban polgári köröknek nevezett el. Második lépésként minden lehetséges belső – párton belüli - konkurenciát elhárított, és így történhetett meg, hogy Waschler Tamás óta, elnökválasztáskor kihívója nem akadt. Ki emlékszik ma már Waschler Tamásra?

Waschler Tamás mert utoljára Orbán ellenében elindulni a pártelnökségért. Őszintén, ki emlékszik már rá? Talán már ki is retusálták a fényképekről.

A bolsevista kézikönyv szerint ugyanis rendkívül fontos a belső ellenség eltávolítása vagy bármilyen eszközzel kézbentartása. Orbánt pártelnök választáskor kihívni egyenlő a politikai öngyilkossággal. 2002-től 2006-ig a Fidesz kiépítette a polgári körök rendszerét, mely kiváló kommunikációs riadóláncot adott a kezükbe. Elkezdődtek, illetve folytatódtak a választói listák kiépítései, melyet utóbb Kubatov Gábor neve fémjelez. Természetesen minden ilyen lista törvénytelen, kétségtelen tény azonban, hogy valószínűleg minden párt rendelkezik vele, de messze a Fideszé a „legtökéletesebb”.

2006-ra minden adott volt, hogy a Fidesz nyerjen, ám ekkor hiba csúszott a számításba. Mai napig nem tudni, hogy ki volt az az ostoba, oktondi politikus, aki kitalálta a „Rosszabbul élünk, mint 4 éve” kampányt. Orbán viszont jóváhagyta ezt a baromságot, pedig a választási győzelemhez a Fidesznek egy dolgot kellett volna tennie, csöndbe maradnia. Ha csöndben maradnak, akkor biztos a győzelmük, a csetlő-botló, enervált szocialista Gyurcsány-kormány ellen. Ehelyett, amikor megszólaltak, olyan ostobaságokat böfögtek, mint 14. havi nyugdíj, meg ingyen benzin, már csak az örök élet ígérete hiányzott. Érdekes, akkor nem volt fontos az ország eladósítása, csak a hatalom. Akkorákat és olyan képtelenségeket hazudtak, hogy az ország nem hitte el nekik. Ezzel viszont kierőszakoltak egy ígéretkampányt, melybe a szocik belementek. Faramuci módon, tudni lehetett, hogy aki nyer, az hazugsággal nyer. Valljuk be őszintén, ki az, aki ezt nem tudta?

Orbán rendkívül zavarodott és visszafogott volt a 2006-os TV vitán és fejet kellett hajtania Gyurcsány előtt. Ez halálosan és mélyen vérig sértette, innentúl kezdve csak a bosszú vezette, az ország már nem számít! Érthetetlen, miért viselkedett Orbán ilyen indiszponáltan a vita során, csak hebegett-habogott, ezzel és a hihetetlen igérgetéseivel Gyurcsány kezébe adta a további hatalmat.

2006-ban jött az óriási pofára esés. Óriási meglepetésre a szocialisták győztek, és megalakult a második Gyucsány-kormány. Gyurcsány persze látta a problémákat, és szerette volna lefaragni az adósságot, de legalábbis megállítani annak emelkedését. Gyakorlatilag ugyanazt akarta tenni, mint a mostani Orbán-komány, csak sokkal kisebb mértékben. Megszületett az öszödi beszéd, amiben Gyurcsány elmondta a mindenki által tudott tényt, hogy hazudtak, és melynek taglalásában most itt nem megyünk bele. Elég legyen annyi, hogy az ország nagyobbik fele szerint csak Gyurcsány hazudott, egy kisebb fele szerint pedig arról beszélt, hogy általában a politika hazudott. Nekem erről megvan a véleményem, de itt most nem írom le, mert ennek a cikknek nem ez a tárgya, csupán annyit jegyeznék meg, hogy véleményem szerint az öszödi beszédet, jó ha pár ezer (talán csak néhány száz) magyar olvasta vagy hallgatta meg. Az öszödi beszédből csupán annyi ment át az emberekhez, hogy elkúrtuk!… Hazudtunk reggel és este…

 

2006 után nem volt gyűlöletkampány. Ministráns fiúk és elsőáldozó kislányok imádkoztak az ország felemelkedéséért! A képen valószínű ellenzéki sportolók edzenek az olimpiára.

A lényeg most a 2006-tól 2010-ig történt események. Orbán halálra van rémülve, mert pártelnökök nem szoktak túlélni két vesztes választást a világon. Hála azonban az előző négy év alatt felépített párton belüli klientúrájának és a belső elhárításnak, mely mindenkiről tud valami terhelő adatot, Orbán pártelnök marad. Ettől függetlenül inog a széke, naponta röppennek fel nevek az esetleges utódjáról. Orbánnak nincs más választása, mint a figyelem elterelése, választóinak tüzelése, melyre minden eszközt meg is ragad. Így gyakorlatilag négy éves kampánnyal telik a 2006 utáni időszak. Emlékszünk ugye: újraszámlálás követelés hídfoglalással, vekker-viki akció, Kossuth-téri hugyozás, előrehozott választások követelése, kordonbontás, és a többi, és a többi. Szinte bizonyos, hogy Orbán tisztában van az öszödi beszéd tartalmával, és a Fidesz felkészült annak kiszivárogtatására vagy ha máshonnan szivárog ki, arra való reagálásra. Összekacsintva más, szélsőjobbos szervezetekkel jönnek a következő akciók. Mielőtt ezeket felsorolnánk ezeket tisztázzuk, eddig beszélhetünk ellenzésről, elutasításról, de most már gyűlölet jön, mely tettlegességig fajul. Emlékszünk ugye TV-székház ostromra és 2006. december 23-ára? Természetesen az eseményeknek sok olvasata van, lehet azt mondani, hogy szemkilövetős rendőrterror volt, ami kétség kívül a történések egy lehetséges olvasata.

2006.10.23-án bizonyára a szeretet jegyében vonulók. A hátizsákokban egy kis molotov-koktél meg egyéb hasznos dolgok. A szeretkampány jegyében?

A TV székháznál én azt láttam, hogy a rendőröket ütik, köztük 20 éves lányokat. A felheccelt tömeg alig várja a következő apropót, ami október 23-a, az a bizonyos „rendőrterror”! Engedjük meg viszont, hogy mások mindezt úgy lássák, hogy a rendőrség csupán a törvényes dolgát végezte. Én magam pécsi lévén a TV-ben követtem az eseményeket (élőben), és ha egy órán keresztül nem hallottam kétpercenként a rendőrségi megafonból, hogy „kérem hagyják el a területet, menjenek haza!”, akkor egyszer sem. Lehet, hogy ott a téren nem magyarok voltak, akik nem értették ezt a felszólítást, vagy esetleg ők nem hallották, csak a TV-ben hallatszott. A harmadik lehetőség, hogy ténylegesen hallották, de direkt ott akartak maradni. Ezek után rendőr terrorról beszélni persze lehet, csak… Nem akarok megmondó ember lenni, és úgy gondolom, hogy minden rendőrt, aki vétett a szabályok ellen meg kell büntetni, és minden túlkapást meg kell torolni, de véleményem szerint, aki a felszólításra elhagyta a teret, azt nehezen érhette bármilyen rendőri atrocitás.

Most vajon, miért nem kötnek el tankokat a gyűlöletkampány kitervelői? Miért nem hullanak a molotov-koktélok? Miért nem gyújtják fel a kukákat és a rendőrautókat? Miért nem dobálják a rendőröket féltéglával? Miért? Hm....

Miért taglalom mindezt? Mindössze azért, mert szoros összefüggésben van a gyűlölettel. 2006 után az akkori ellenzék vezére Orbán Viktor kétséget kizáróan gyűlöletre buzdított az akkori kormány ellen. Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatból lopott mondatával, mely szerint a népnek joga van elkergetni a kormányt, mi más, ha nem gyűlölet. A kérdés az, hogy a népnek valóban joga van-e elkergetni a törvényesen megválasztott kormányt. Úgy gondoljuk, hogy igen, néhány esetben joga van, csak van egy kis bökkenő. Nem olvastam a Függetlenségi Nyilatkozatban, hogy a nép bármikor elkergetheti a Gyurcsány-kormányt. Sőt Gyurcsány neve meg sincs említve benne. Tudniillik minden kormányra igaz lehet, bármelyiket el lehet kergetni. Még csak olyan kitétel sincs, hogy jobb vagy baloldali legyen a kormány.

Minden kormányt el lehet kergetni, még az Orbán-kormányt is. Olyan nincs, hogy ellenzékben a népszavazás a legnagyobb fegyver, kormányon meg majd hogy betiltjuk. Olyan nincs, hogy ellenzékben előrehozott választásokat követelünk, kormányon meg megsértődünk, ha valaki ezt kéri. Olyan nincs, hogy ellenzékben ideggyengének nevezzük az aktuális kormányfőt, de megsértődünk azon, ha minket grazi kezeléssel vádolnak. Olyan nincs, hogy ellenzékben naponta hatszor gyűlölködünk, és kormányon meg megsértődünk, ha az ellenzék halvány kísérletet tesz a gyűlölködésre. Egy olyan kormány, aki az első nyilatkozatával, Nemzeti Együttműködési Nyilatkozata (NYENYI) vérig sérti a nem rá szavazókat, nem várhatja el, hogy, hogy szeressék őt, egyszerűen nincs erkölcsi alapja erre. Egy példa, ha én bemegyek egy kocsmába, és pofán vágom a sarokban üldögélő fickót, akkor nem várom azt, hogy utána megköszönje, hogy fizetek neki egy italt. Ez elmebeteg hozzáállás. Teljesen érthetetlen ez a viselkedés. Ép ésszel felfoghatatlan hogyan vádolhatja gyűlöletkampánnyal ezt a jelenlegi szerencsétlen ellenzéket a kormány a saját nyolcéves ellenzéki múltja után. A következő közmondások jutnak a helyzetről eszembe: Az kiabál, akinek a háza ég! Ki, mint vet, úgy arat. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Egy dakota közmondás is ideillik, mely szerint ne sértődj meg, ha az általad ellopott lovat visszalopják.

 

Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában, ahonnét Orbán a kormányelkergetési példát vette, nem említik Gyurcsány nevét. Tudniillik az elkergetés minden kormányra vonatkozik.

Úgy gondolom, hogy erős túlzás gyűlöletkampányt emlegetni, de kétségtelen tény, hogy a bolsevista kézikönyvek ez is része, a belső ellenséggel való leszámolás. Ennek módja: Egy - A belső ellenség elnevezése, régebben kulák, reakciós, ma komcsi, libsi. Kettő - Bárkire, aki a rezsimnek ellentmond, ráakasztani ezen jelzőket. Három - Sajtóban folyamatosan hangoztatni és ismételgetni, hogy ők az ellenségek. Reméljük, a bolsevista kézikönyv idevonatkozó következő része azért nem valósul meg.

És most őszintén mindenki gondoljon bele mire ez a nagy gyűlölködés, miért ugrik egymásnak magyar és magyar, ki szította ezt a nagy megosztottságot. A választ a kedves olvasóra bízom. Én a magam részéről célként tűztem ki, hogy nem kell nekünk összeborulni, és csókolgatni egymást, és azonos vallást fölvenni, de legyünk mindannyian magyarok, és mindezt úgy, hogy vállalhassuk akkor is magyarságunkat, ha nem illünk bele az éppen aktuális kurzus ideáljába.
Mellesleg erőteljesen meresztem a szemem és bújom a hírműsorokat, de aránylag kevés hírt kaptam az elmúlt két évben molotov-koktélt dobáló ellenzékiekről, nem értesültem a Kossuth-tér összehugyozásáról, nem jöttek a hírek, ahogy bősz B-közép tag nagymamák és öregurak megostromolták volna a TV-székházat. Hiába kerestem, egy nyamvadt tankot sem kötettek el nyugdíjas bakák. Az ellenzéknek mindössze annyira tellett, hogy megint leutánozza Fideszt, akik kirakták a Gyurcsány-Bajnai plakátokat, gondolom a szeretet jegyében. Mi sem természetesebb, hogy a Matolcsy-Hoffmann páros plakátjai szerintük immár egy gyűlöletkampány részei.

Szeretné tudni, hogy valójában kik irányítják bábként a politikusokat? Kíváncsi rá, mi van a háttérben? Fizessen elő a SZABAD EURÓPA digitális változatára! Akar többet tudni? Előfizetési feltételek itt!

Ha segíteni akar, akkor kérjük fizessen elő a Független SZABAD EURÓPA újságra és küldje tovább, azt az e-mailt, amiről idelinkelt minél több ismerősének, vagy ajánlja az oldalunkat e-mailen. Köszönjük!

Amennyiben még nem tette meg, érdemes elolvasni az archívumunkban található írásokat is! Itt megteheti!


Ha tudni szeretne olyan adatokat, amiket a multinacionális tőke kézen lévő hivatalos média elhallgat, vagy az ugyanezen kezek irányította pártsajtók eltitkolnak, iratkozzon fel, hogy rendszeresen tájékoztathassuk!

Vezetéknév

Keresztnév:

E-mail cím:

Postacím:



Szívesen vesszük véleményét!

Az Ön e-mail címe:

Üzenet: